Live-Evil 10
Ez talán a kedvenc Miles Davis lemezem, és tényleg azon felül, hogy a pasas egy zseni volt, ez az album még önmagát is felülmúlta. David Bowie-szerűen követte ő is az éppen aktuális zenei irányzatokat. A Live-Evil Miles Davis elképzelése a fusionről és az acid jazzről. 2 cd-n hat szám található és egyszerűen el lehet veszni benne. A borító is ugyanúgy kétoldalas, ahogy a számok is, amik rajta szerepelnek, egyszer gyönyörő hullámok között figyeljük egy újabb gyermek születésének végső fázisait, majd ránk tör egy gonosz beazonosítatlan szörnyeteg, és egy trombita és vége az idillnek. Nagyon sok rejlik még a lemezben, de egyrészt mindenkinek más és más, illetve az a szép a jazz-ben, hogy végtelen a mélysége, mindenki addig merül benne ameddig tud, akar. Akit pedig még ez se csigázott volna fel, annak itt vannak az együttes tagjai:
Gary Bartz - Sax (Alto), Sax (Soprano), Liner Notes Sok elektronikus hangzás átültetve a "Bitches Brew"-ból. Kicsit az "In a Silent Way" motívumai is megtalálhatóak agresszívabb formában. Akinek tetszik annak még érdemes meghallgatni a 6 cd-ből álló "The Cellar Door Sessions" koncertfelvételeket, ahol többször hallhatjuk ugyanabban a számban, hogy változik Miles elektronikus megbütykölt trombitája. 23:50 |
